Gépi kontra kézi nyakláncok

Mint minden iparágat, a miénket is megtalálta a gépi technika világa. Természetesen nagyon sok előnye és hátránya van! Mostani témánk a nyakláncokra terjed ki, ami a vásárlásaid során is segítséget nyújthat majd a döntésedhez. Sűrűn találkozok azzal a mondattal, hogy a régi nyakláncom 20-25 évet is kibírt, de a mostani már 2-3 év után hordhatatlan. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy régen rengeteg kézi készítésű lánc volt megvásárolható az üzletekben, melyek tömör huzalból vagy vastagabb falú csövekből készültek. Természetesen nagyobb súlyúak is voltak, viszont hosszú időkön keresztül bírták a hétköznapi hordást. Az arany árának emelkedésével egyre kisebb súlyú ékszerek gyártása vált szükségeltetté, hogy eladható és mutatós darabok készülhessenek a vásárlók részére! Megjelentek a stiftes, a préselt és a fantázia szemezésű nyakláncok! A gépek segítségével vékonyabb anyagvastagságú csövekből kezdték a nyakláncok gyártását, így kicsi súlyban nagyon mutatós darabok valósultak meg. A technika betörésével egyre inkább háttérbe szorultak a kiváló minőségű kézi készítésű nyakláncok, sajnos. Napjainkban a boltokban található nyakláncok 98%-a gépi készítésű és már csak egyedi megrendelés alapján készülnek a strapabíró kézi láncok! Beszéljünk egy kicsit a láncfazonokról és azok előnyeiről és hátrányairól!

Stiftelt nyakláncok: gépi technológiával készülnek, iszonyat mutatós darabok. Sima, egyforma szemezésűben és colie kialakítással egyaránt. Előfordulnak ezekből a fazonokból kézi gyártások is, de magas súlyuk miatt, magas árfekvésben vannak. Előnye, hogy nagyon mutatós és különleges darabok készülnek ezzel a technikával. Hátránya pedig, hogy nem igen alkalmasak a mindennapi viseletre. Tipikus probléma szokott lenni ezekkel a fazonokkal, hogy a stiftes részek elkopnak és néhány év után folyamatos szakadási problémák jelentkeznek, a javíttatása viszonylag nagyobb költségekkel jár.

Préselt nyakláncok: gépi technológiával, kicsi súlyban készülnek mutatós darabok, viszonylag egyszerű hajtogatásos módszerrel. Nagyon sok fajtája megtalálható a piacon. Előnye, hogy jobban kihasználható a hétköznapokban, nem szükséges ezekre a fazonokra medál, szépen kifekszik a nyakban ha megfelelő hosszúságban lett kiválasztva. Hátránya, hogy gyenge a szemek közötti összekötés, így viszonylag rövid idő alatt eltud kopni a nyaklánc a mindennapos használatban. A javítása nem bonyolult, így viszonylag alacsony költségekkel jár.

Szemes nyakláncok: ezek a fazonok megtalálhatóak egyaránt gépi és kézi technikával. Rengeteg üreges fazon van már belőle a piacon, viszonylag kicsi súllyal. Használható fazonok a hétköznapokban, de nem számítanak egyedi daraboknak. Előnye, hogy jól bírák a mindennapi viseletet, medálokkal is kombinálható, elérhető áron vannak. Hátránya, hogy ha nagyon kicsi súlyú, üreges láncra esik a választásunk, nagyon sérülékeny. A kézi technológiával készült darabokra szoktam használni azt a jelzőt, hogy „örök élet és egy nap”, mivel kiválóan bírják a hétköznapi strapát.

Összegezve azt, hogy gépi vagy kézi nyakláncra essen-e a választásunk: az előbbiekben leírtakból szerintem pontosan kiderül, hogy melyiknek milyen az előnye és a hátránya. Választáskor érdemes mérlegelnünk azt, hogy mire szeretnénk használni a választott nyakláncot. Hétköznapi vagy alkalmi viseletet keresünk, stb. Nagy csodát nem szabad várnunk egy nagyon kicsi súlyú és sérülékeny nyaklánctól.

Következő láncokkal foglalkozó bejegyzésünkben, kicsit mélyebben boncolgatjuk majd a nyakláncok típusait!